Ez a zűrzavar,ami az életünk,sosem lesz egyszerű és sosem lesz könnyen megérthető. Fejetlenség,de a mienk,imádok benne élni.

Egy dolgot felejtek el mindig. Félelem nélkül boldognak lenni. Pedig fontos,hogy ne csak a fájdalmat és a veszteséget éljük meg igazán,hanem fogadjuk el a boldogságot,amit az élet küld nekünk. Persze,erre mondhatod,hogy Te szoktál boldog lenni..de ne csak boldog légy,Te magad légy a boldogság. Mikor valami fáj,akkor érzed a mellkasodban is,hát így kell boldognak is lenni..érezd az utolsó porcikádban is,árasszon el,fulladozz benne.

"azt hiszem, hogy mellettem feküdtél,
és csak bűn járt mindkettőnk fejében.
a falakon fénylett az elhasznált idő
és a csönd vágta magát mélyebbre.
bennünk."  /P.B./

Talán a legfontosabb dolog amit megtanultam eddigi életemben,az az,hogy mindent tudjak értékelni.
(Össze vissza írok,sehol semmi hasonlat,Te meg olvasod és erősen agyalsz,hogy abbahagyod az erőlködést és inkább megnézed astroneten a horoszkópodat,hát meg is értelek..)
Kavarognak bennem a gondolatok,a vágyak,és egyiket sem tudom leírni,boldog vagyok és a boldogságot nem lehet megfogalmazni.

Úgy gondoltam semmi okom a boldogságra,és mivel semmit nem tettem ma csak felkeltem,meg sem érdemlem, és akkor rájöttem hogy egy mérhetetlen seggfej vagyok.
Vágyom a boldogságra az élet minden percében,és mikor kéretlenül becsönget hozzám,nem merek neki ajtót nyitni,inkább a kukucskálón keresztül nézem,és faggatom mi dolga itt..
Hát igen. Azért írom ezt le,mert biztos nem vagyok teljesen egyedül a hülyeségemben.
De mindenki megérdemli a boldogságot,és nem kell ok amiért boldognak lehet lenni,mert épp elég ok lehet egy napsugár az arcodon,egy finom kávé, egy csók, egy mezítlábas séta a füvön,bármi. Csak meg kell élni.
(A boldogságba bele lehet halni?)

Fiatal vagyok.Boldog vagyok.Meg akarom váltani a világot. Csak még fogat mosok előtte.